2015. február 24., kedd

A figyelmeztető jelzést használó járművek

A KRESZ több helyen megemlíti a borostyánsárga sárga színű villogót fényt használó járműveket. Az utóbbi években azonban olyan sok pontban változott az ezen járművekre vonatkozó szabályzás, hogy érdemes erről külön beszélni.


A figyelmeztető jelzést használó járművekről szóló rendelet - 12/2007. (III. 13.) IRM - rendelet részletesen és pontosan megfogalmazza az ilyen jelzést jogszerűen használó járművek körét.
Érdekes, hogy bizonyos esetekben nem szükséges külön hatósági engedélyt kérni, de természetesen meg kell felelni a jogszabály leírt feltételeknek.


 Teljes cikk:

Kreszklub -  LINK

2015. február 23., hétfő

Miért nem egyszerű a KRESZ-t értelmezni?

Sokszor tapasztalom azt, hogy egy-egy közlekedési helyzet értelmezésekor még mi szakemberek is azon kezdünk vitatkozni, hogy vajon a KRESZ-ben leírt jogszabályi szöveg pontosan mit is jelent.
Ilyenkor elővesszük az érveinket, ha ez sem elég, akkor jogi anyagokban, bírósági határozatokban kezdünk kutakodni, és a végén arra döbbenünk, hogy nem találunk egységes, mindenki által elfogadott megoldást.
A magyar KRESZ-t régóta illetjük olyan jelzőkkel, hogy túlszabályozott, bonyolult, nem egyértelmű, és ugyancsak jó ideje téma, hogy kellene egy teljesen újra megfogalmazott szabályrendszer, ami egyszerű, érthető és mindenki számára könnyen értelmezhető.
A példa viszont, amivel írásomban foglalkozni szeretnék, pont az ellenkezőjét bizonyítja. Egy viszonylag egyszerűen meghatározott fejezetet illesztettek be a jogalkotók 1984-ben. Az eltelt idő alatt 4 módosításon esett át ez a paragrafus, és a jól értelmezhetőségtől eljutottunk a szinte értelmezhetetlenig. Tény, hogy a magyar nyelv szépsége és egyben bonyolultsága semmilyen jogszabály esetében nem jelent előnyt. Az egyes szavakat, fogalmakat, de még az írásjeleket is különbözőféleképpen lehet értelmezni.
Nézzük a konkrét példát:
KRESZ 39/A §. Közlekedés lakó-pihenő övezetben
 Teljes cikk:

Kreszklub -  LINK

2015. február 19., csütörtök

Bicajos!Hol a helyed?!

Főleg autóvezetőként bosszankodunk a szabálytalan kerékpárosok miatt.
De előfordul az is, hogy a gyalogosok kerülnek összetűzésbe egy-egy ámokfutó bringással a járdán vagy a zebrán.
Ugyanakkor megfigyeltem, hogy olyan sok baj nincs is a kerékpárosokkal, mint amennyire kihangsúlyozzuk ezt a problémát. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyszerűen a dugóban és autóban ülve felettébb bosszantó jelenség, hogy a bicajosok elhúznak mellettünk, és már rég célba érnek, amikor mi még csak araszolunk a sorban.
Arra gondoltam, hogy tegyük végre helyükre a kerékpárosokat.
Hogyan, és elsősorban hol is kellene szabályosan közlekedniük, az út melyik részét használhatják és melyiket nem?
És nem utolsósorban nézzük meg az örök vitában kinek van igaza: áttekerhet-e egy kerékpáros a zebrán, vagy sem.

Teljes cikk:

Kreszklub -  LINK

2015. február 2., hétfő

Saroktól 5 méter

"Megállni tilos körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik"

A mellékelt képen jól látszik, hogy azt az alapvető okot, hogy a gyalogosok akadálytalan haladását biztosítani kell az útkereszteződésben, nem teljesíti az ilyen módon értelmezett "5 méter a saroktól" értelmezés.
Értelmezésem szerint a gyalogosok kereszteződésen áthaladását a járda egyenes vonalában a túlsó oldalra biztosítani kell a várakozó járműveknek, akkor is, ha a képen látható módon lekerekített a sarok!


Kreszklub - LINK



Tolatáskor ütközni? Nem tudsz jól kijönni belőle…

Sok-sok levelet kapok, akiknek az írói arról számolnak be, hogy hátramenet közben balesetet szenvedtek el. Van, aki elismeri a hibáját, hogy nem volt kellően körültekintő, de sokan azzal próbálnak védekezni, hogy a másik fél jobban figyelhetett volna.
A legérdekesebb ez a megközelítés: „Miért nem a tolató járműhöz kell alkalmazkodni, hiszen ő többszörösen hátrányos helyzetben van?”
A megfordulás és a hátramenet egy közös fejezetben került elhelyezésre a KRESZ szabályai között:
„33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.”
Ebben a szabályban egyértelműen meghatározásra került, hogy aki tolat, az a többi jármű közlekedését nem akadályozhatja.


Mit jelent ez a valóságban? Miben más egy akadályoztatási tilalom, mint például az elsőbbségadási kötelezettség?


Kreszklub - LINK