Sokszor tapasztalom azt, hogy egy-egy közlekedési helyzet
értelmezésekor még mi szakemberek is azon kezdünk vitatkozni, hogy vajon
a KRESZ-ben leírt jogszabályi szöveg pontosan mit is jelent.
Ilyenkor
elővesszük az érveinket, ha ez sem elég, akkor jogi anyagokban,
bírósági határozatokban kezdünk kutakodni, és a végén arra döbbenünk,
hogy nem találunk egységes, mindenki által elfogadott megoldást.
A
magyar KRESZ-t régóta illetjük olyan jelzőkkel, hogy túlszabályozott,
bonyolult, nem egyértelmű, és ugyancsak jó ideje téma, hogy kellene egy
teljesen újra megfogalmazott szabályrendszer, ami egyszerű, érthető és
mindenki számára könnyen értelmezhető.
A példa
viszont, amivel írásomban foglalkozni szeretnék, pont az ellenkezőjét
bizonyítja. Egy viszonylag egyszerűen meghatározott fejezetet
illesztettek be a jogalkotók 1984-ben. Az eltelt idő alatt 4 módosításon
esett át ez a paragrafus, és a jól értelmezhetőségtől eljutottunk a
szinte értelmezhetetlenig. Tény, hogy a magyar nyelv szépsége és egyben
bonyolultsága semmilyen jogszabály esetében nem jelent előnyt. Az egyes
szavakat, fogalmakat, de még az írásjeleket is különbözőféleképpen lehet
értelmezni.
Nézzük a konkrét példát:
KRESZ 39/A §. Közlekedés lakó-pihenő övezetben
Teljes cikk:
Kreszklub - LINK